gy6777

Isten gyönyörködik benned!

NyomtatásE-mail

Isten gyönyörködik benned!

by David Wilkerson

 

"Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam. Rám törhetnek a veszedelem napján, de az ÚR az én támaszom. Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem" (Zsoltárok 18:17-20).

Ebben a zsoltárban Dávid egy hatalmas szabadításra emlékszik vissza. Örült, mert az Úr megmentette őt az ellenségeitől. Saul vérdíjat tűzött ki a fejére és folyamatosan üldözte, arra kényszerítve Dávidot, hogy barlangokban, odvakban és szabad ég alatt aludjon.

Dávid azt mondta ezekről a sötét időkről: "Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám." De Isten mennydörögve jött a mennyből Dávid megszabadítására: "Lehajlította az eget, és leszállt, homály volt lába alatt...Dörgött az ÚR az égben, mennydörgött a Felséges jégesővel és tüzes parázzsal. ... Megmentett engem erős ellenségemtől, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam." (18:5, 10, 14, 18).

Az ellenség úgy közeledett, mint az árvíz. De Dávid képes volt ezt mondani: "Isten mennydörögve jött elő, hogy kimentsen az örvénylő vizekből. Kimentett minden bajból!"

A Szent Szellem olyan kinyilatkoztatást adott Dávidnak, amely minden szabadítás kulcsa.

Dávid ezt mondhatta: "Az oka annak, amiért Isten megmentett engem az ellenségeimtől - minden keserűségemből és a pokol erőitől - mert értékes vagyok számára. Az én Uram gyönyörködik bennem!" "Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem." (Zsoltárok 18:20).

Szabadításra van szükséged? Kéjvágyból, kísértésből, nehézségből? Értelmi, szellemi, érzelmi vagy fizikai problémából? A győzelemhez a kulcs számodra ez a vers. Isten gyönyörködik benned. Értékes vagy számára!

Az Énekek énekében az Úr ezt mondja a menyasszonyának: "Mily szép vagy és mily kedves, gyönyörűséges szerelmem!" (Énekek éneke 7:7).A héber szavak közül háromnak hasonló a jelentése ebben a versben: szép = értékes, kedves = kívánatos, és gyönyörűséges.

Ezek a szavak Jézus gondolatait írják le menyasszonyáról, ahogy a karjaiban tartja őt. Ránéz és ezt mondja: "Milyen gyönyörű, kedves és elragadó vagy. Értékes vagy számomra, ó szerelmem." Viszonzásul a menyasszony így dicsekszik: "Én szerelmesemé vagyok, és ő is utánam vágyódik.." (7:11). Ennek a jelentése itt: "Gyönyörrel telve fut utánam. Üldöz, mert annyira értékes vagyok számára."

Ugyanezek a gondolatok vonulnak végig a zsoltárokon is. "Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak" (Zsoltárok 147:11). "Mert gyönyörködik népében az ÚR, győzelemmel ékesíti fel az elnyomottakat." (149:4).

Megpróbálhatlak meggyőzni arról, hogy Isten gyönyörködik benned, ha azt mondom: "Értékes vagy az Úrnak." Azonban te még mindig mondhatod: "Ez jól hangzik. De csak egy kedves gondolat."

Ez az igazság azonban sokkal több egy kedves gondolatnál. Ez a kulcsa a lelkedben dúló minden egyes harcból való szabadulásnak! Ez a titka az Isten békességébe való belépésednek, amit megígért neked. Addig, amíg magadévá nem teszed - amíg a szívedben alapigazsággá nem formálódik - nem leszel képes ellenállni az életedben bekövetkező próbatételeknek.

Ézsaiás kijelentést kapott arról, hogy Isten mennyire gyönyörködik bennünk. Így prófétált: De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: "Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg." (Ézsaiás 43:1-2).

Ézsaiás nem egy szó szerinti tűzről és vízről beszélt. Arról beszélt, amin az emberek szellemileg és értelmileg átmennek. Izrael abban az időben fogságban élt; az ő árvizeik a nehézségek voltak, a tüzeik a kísértések, a folyóik a próbatételek. Ezek mind a Sátán kísérletei voltak arra, hogy elpusztítsák Isten népét.

Ézsaiás szavai a kegyelem tiszta üzenetét hordozták Izrael számára.

Az emberek saját bolondságuk és meggondolatlanságuk miatt voltak fogságban. De Isten egy megtört szívű prófétát küldött hozzájuk, aki így szólt: "Isten azt akarja, hogy elmondjam nektek, Hozzá tartoztok."

Most lehet, hogy éppen a saját örvénylő vizedben vagy. Talán elborít a nehézség vagy kísértés és azzal fenyeget, hogy elnyel.

Ezekből a bibliai példákból meg kell értened, hogy az Úr nem mindig csendesíti le a vizeket. Nem mindig állítja meg az áradást és nem mindig oltja el a tüzet. De ezt ígéri: "Veled együtt megyek át rajta. Ez a nehézség vagy körülmény nem fog elpusztítani téged. Nem fog felemészteni. Menj tovább, folytasd. A túloldalon úgy jössz ki, hogy én melletted leszek."

A három zsidó ifjúnak elég volt ezt hallania. Amikor a tüzes kemencébe bedobták őket, egy negyedik ember is velük volt: Jézus. Nem égtek meg. Sőt, még a ruhájuk és a hajuk sem lett füstszagú. Ezt a fajta szabadítást szeretné Isten megadni neked saját szellemi utadon.

Mi indítja arra Istent, hogy meg akarjon szabadítani? Talán az, hogy valamit tettél, amivel kiérdemelted ezt? Talán többet imádkozol? Több órát olvasod az Írást? Ez mind jó dolog. De Ézsaiás megkapta az igaz kijelentést erről: "Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek, azért embereket adok helyetted, életedért nemzeteket. Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről visszahozom gyermekeidet, és napnyugatról összegyűjtelek." (Ézsaiás 43:4-5).

Isten ezt mondta Izraelnek: "Tűzön és vizen fogsz átmenni. De ne aggódj, én is veled megyek mindenen. És végül megszabadítalak, egyszerűen azért, mert az enyém vagy. Név szerint ismerlek. Szívem számára kedves vagy."

"Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Efezus 2:8-9).

Még ha 500 évig élnél, sem lenne elég, hogy a saját cselekedeteiddel megynyerd az Urat.

Nem számít, hogy mennyit küzdesz azért, hogy megtisztítsd magad. A testi valód Isten számára nem elfogadható; még csak nem is lehet megújítani. Minden testi dologgal a kereszt számolt le. Most tehát az új embernek kell előjönnie: a Krisztus szerint valónak. Az igaz hit abban gyökerezik, hogy Ő mit tett érted.

Mondhatod ezt is: "Ó, én azt el tudom, hinni, hogy Isten a hűséges pásztorokban gyönyörködik. Ők annyit időt töltenek az Igén elmélkedve és imádkozva. Azt is elhiszem, hogy az elöljárók kedvesek a számára. Szenvedéseken, próbatételeken, nehézségeken mentek át, és győztesként kerültek ki belőle."

"De nehezemre esik elhinni, hogy egy nehézségekkel küzdtő, elbukó keresztény, mint én kedves lehet Istennek. Inkább undorodnia kellene tőlem, hiszen az életem hol fent hol lent van. Olyan problémákkal nézek szembe, amiken láthatólag nem tudok keresztüljutni. Hiszem, hogy még mindig szeret engem, de biztosan csalódott bennem."

Kérlek értsd meg: Ézsaiás csodálatos próféciája a kegyelemről olyam embereknek szólt, akiket megraboltak, kifosztottak, csapdába csaltak, börtönbe küldtek - mindezt az ő saját bolondságuk és hitetlenségük miatt. Ezen a ponton mondta nekik Isten: "Most tehát - vétkeitek után - a remény üzenetét hozom nektek. Mindezt azért, mert az enyéim vagytok."

Soha nem fogom elfelejteni azt a fájdalmat, amit akkor éreztem, amikor az egyik tinédzser korú gyermekem odajött hozzám és bevallotta: "Apa, soha nem éreztem azt, hogy elégedett vagy velem. Soha nem éreztem, hogy méltó lennék a szeretetedre. Úgy érzem, mintha az egész életemmel csak visszahúználak. Biztos, hogy csalódtál bennem."

Soha egyetlen szó nem bántott annyira, mint ezek. Rögtön végigondoltam, hogy mit tettem, ami miatt a gyermekem így érez. Végül, miközben majd megszakadt a szívem, megöleltem síró gyermekemet. Ezt gondoltam: "Milyen szörnyű ez! Kimutattam a szeretetemet ennek a gyermekemnek. Hogyan hordozhat mégis ilyen hamis elképzelést önmagában ilyen hosszú ideje és szenved feleslegesen a bűntudattól és a nyomorúságtól?"

Ezt mondtam szeretett gyeremekemnek: "Mindig is fontos voltál számomra. Hiszen a szemem fénye vagy! Csak rád gondolok, és az egész lényem felvidul. Persze, csináltál bolondságokat néha, de ugyanezt tették a testvéreid is. De megbocsátottam. Igazán megbántad és nem gondoltalak ezek miatt kevesebbnek téged. Örömöt szerzel nekem. Az egész életemet boldoggá teszed. A szívem benned gyönyörködik!"

Így van ez sok kereszténnyel a mennyei Atyával való kapcsolatában.

Az ördög meggyőzte ezeket a hívőket, hogy csalódást okoztak Istennek és soha nem tudnak megfelelni neki. Ezért egyszerűen nem fogadják el Isten szeretetét. Úgy élnek ehelyett, mintha Isten bosszúja leselkedne rájuk folyamatosan. Micsoda rettenetes módja ez az életnek! És mennyire fáj Istennek, amikor látja, hogy gyermekei így élnek.

Lehet, hogy egy szeretet nélküli, nemtörődöm családban nőttél fel. Talán apád, anyád, vagy testvéreid miatt úgy érzed, hogy nem érsz semmit. Soha nem érzeted, hogy különleges vagy fontos vagy valaki számára. Soha senki nem karolt át és mondta: "Szeretlek. Fontos vagy számomra. Büszke vagyok rád!"

Hány gyermek nőtt fel arra vágyakozna, hogy apjuk vagy anyjuk számára különleges legyen? Hány felnőtt küzd ma napjainkban a megfelelési kényszer miatt, mert soha nem érezték, hogy fontosak vagy gyönyörűségesek a szüleik szemében?

Az évek során a könnyekig meghatottak a kábitószerfüggő férfiak és nők szomorú gyermekkori történetei. Sokan azt mondták el nekem, hogy apjuk vagy anyjuk kigúnyolta őket és ezt ordította: "Semmire nem vagy jó! Semmire sem fogod vinni az életben." Úgy nőttek fel, hogy teljesen értéktelennek érezték magukat, mintha senkinek nem jelentetének semmit.

Ma az utcák tele vannak otthonról elszökött gyerekekkel, akiket mindenféle értékesség tudatától megfosztottak. Úgy érzik, senkinek sem fontosak. Ezért odaadják magukat az első embernek, akiről úgy érzik, hogy fontosak számára. A testüket striciknek, vágytól fűtött férfiaknak és nőknek, más tinédzsereknek ajánlják fel - bárkinek, akiről azt gondolják, hogy valamit jelentenek számára.

Ó, hála Istennek Jézusért! Számára mindig fontos vagy. Nem számít, hogy milyen családi életed volt és milyenek voltak a földi szüleid. Semmi sem hasonlítható a mennyei Atyád szeretetéhez. A születésed napjától kezdve fontos vagy számára!

Mert a parázna nő csak egy darab kenyérre, de a férjes asszony drága életedre vadászik" (Példabeszédek 6:26).

A versben említett házasságtörő nő a Sátán. Azokra vadászik, akik fontosak Istennek. A Biblia eleven képekkel illusztrálja ezt a 4Mózes 13-14-ben. Izrael tizenkét kémet küldött ki, hogy kémleljék ki az Ígéret Földjét. Amikor negyven nap múlva a kémek visszatértek, tizen háromféle hazugságot hintettek el Isten népének szívébe:

  1. "Túl sok ember lakik azon a földön. Túl erősek hozzánk képest."
  2. "A városok falai túl magasak. Az erődítmények bevehetetlenek."
  3. "Óriások laknak azon a földön, nem állhatunk ki ellenük. Mindennek vége."

Ezek a hazugságok megfélemlítették Izrael szívét. Az Írás azt mondja, hogy az emberek egész éjjel keseregtek: Ekkor az egész közösség elkezdett hangosan jajveszékelni, és sírt a nép egész éjjel. (4Mózes 14:1) Több mint kétmillió ember sírt, jajgatott - teljesen gyengeségeikre és hiányosságaikra koncentrálva. Hitetlenségből fakadó jajveszékelésük a mennyet ostromolta.

Szeretteim, az ördög ugyanezt a három hazugságot ülteti el Isten népében napjainkban: "Túl sok a próbatétel. A kísértés túl megterhelő. Túl gyenge vagy, hogy ellenállj az ellened törő erőknek."

Vizsgáld meg jól, pontosan a valóságot. Látod magadat a közepében? Volt már ilyen éjszakád - jajveszékeltél, mert démoni hazugságok árasztották el a szellemedet? Volt már, hogy így kiáltottál: "Elég volt! Nem bírom tovább! A bennem lévő falak soha nem omlanak le. Számomra vége. Elvesztettem a csatát."

Az Ige, amit Isten Izraelnek mondott, számunkra is szól: "Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld." (2Mózes 19:5). "Mert az ÚRnak, Istenednek a szent népe vagy te, téged választott ki az ÚR, hogy az ő tulajdon népe légy mindazon népek közül, amelyek a föld színén vannak." (5Mózes 14:2).

Biztos vagyok benne, hogy Izrael értékesnek érezte magát, miután az Úr először megmentette őket. Miután kihozta őket az egyiptomi fogságból, kettéválasztotta a Vörös-tengert és megmentette őket a fáraó hadseregétől, ezt kellett, hogy mondják: "Nézzétek milyen hatalmas csodákat tett az Úr értünk. Biztos, hogy szeret minket!"

Napjainkban a legtöbb keresztény ezt mondhatja Uráról és Megváltójáról: "Ó, igen, az Úr megmentett a bűntől. Nézzétek mi mindenből szabadított meg. Biztos, hogy fontos vagyok a számára!"

A kérdésem a következő: Mi történt? Pár év leforgása alatt sok keresztény olyanná vált, mint az ősi Izrael. Az élet minden problémája és nehézsége elérte őket, és azt gondolják: "Valamikor fontosak voltunk Isten szemében - elég fontosak ahhoz, hogy megváltson. De most, miután pár éve szolgáljuk Őt, csak ellenségeink eledeléül valók vagyunk."

Az így legyőzött hívők nem érzik többé, hogy Isten gyönyörködik bennük. Valójában sokan úgy hiszik, hogy Isten megtagadta őket. Amikor Izrael ezt mondta: "Csak szöcskék vagyunk az óriások szemében" valójában ezt mondták: "Isten úgy bánik velünk, mint gyámoltalan rovarokkal, amelyeket agyon fognak taposni. Az ellenség a földbe fog döngölni bennünket. Nem vagyunk jobbak, mint a bogarak."

Józsué és Káleb azoban más lelkülettel rendelkezett.

Józsué és Káleb a kiküldött tizenkét kém egyike volt. De eltérően a többiektől reménnyel telve tértek vissza. Nem gyászolták a körülményeiket. Sőt, örvendeztek, miután kikémlelték a földet. Hittel és látással telve tértek vissza.

Látható, hogy Józsué és Káleb számára nyilvánvaló volt, hogy Isten szemében értékesek. Tudták, hogy Izrael fontos az Úrnak. Ez volt reményteli lelkületük kulcsa. Józsué ezt mondta: "Ha az ÚR kedvel bennünket, akkor bevisz arra a földre, és nekünk adja a tejjel és mézzel folyó földet." (4Mózes 14:8). Más szavakkal: "Mivel kedvét leli bennünk, a föld, úgy ahogy van, már a miénk."

Ugyanezt a kinyilatkoztatást kapta Dávid: "Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem - megmentett, mert gyönyörködik bennem." Hasonlóan, napjaink minden egyes győztes kereszténye ugyanezzel a kijelentéssel rendelkezik szerető mennyei Atyjáról: "Nem bukhatunk el. Minden ellenségünk préda számunkra, mert értékesek vagyunk az Úrnak!"

Isten Józsuéhez és Kálebhez intézett beszédében megjelenik hatalmas kegyelme is. Izrael lázadásban, hitetlenségben fetrengve töltötte az éjszakát, sírva, mintha Isten megtagadta volna őket. Végül választottak egy vezetőt, hogy vigye őket vissza Egyiptomba. De az Úr Józsuét és Kálebet küldte nekik, hogy mondják meg: "Az éjszakai meghátrálásotok, morgolódásotok és panaszaitok ellenére Isten kedvét leli bennetek. Tovább fog vezetni benneteket. Ne féljetek, mert értékesek vagytok a számára!"

Azonban van itt egy figyelmeztetés is. Izrael elutasította Isten üzenetét és nem hitték el, hogy mennyire értékesek az Ő szemében. Inkább a körülményeikre figyeltek - a gyengeségeikre és hiányosságaikra. A félelem eluralkodott rajtuk.

Végül Isten türelme elfogyott. Ezt mondta Izraelnek: "és ezt mondta az ÚR Mózesnek: Meddig utál engem ez a nép, és meddig nem hisz bennem a sok jel ellenére sem, amelyeket közöttük tettem?! Megverem dögvésszel, és elűzöm őket, de téged náluk nagyobb és erősebb nemzetté teszlek." (4Mózes 14:11-12).

Az Úr megbocsátott Izraelnek Mózes kedvéért. De nem kaptak engedélyt, hogy belépjenek a Ígéret Földjére. Ehelyett a pusztai vándorlásra lettek ítélve, egy olyan életre, amely folyamatos félelemből és romboló kétségekből állt. Röviden, megmenekültek és megbocsátott nekik Isten, de nyomorúságban maradtak. Elvesztették a remény, nyugalom és béke érzését, amely abból fakad, ha elfogadjuk, hogy mennyire különlegesek Isten szemében az Ő gyermekei.

Az egyetlen eset, amikor Isten türelme elfogy felénk, az az, amikor újra és újra visszautasítjuk az irántunk tanúsított szeretetét. Sok keresztény egy maga készítette pusztaságba fordul vissza napjainkban. Nincs örömük, nincs győztes életük. Ha rájuk nézel, azt gondolnád, hogy Isten évekkel ezelőtt megtagadta őket. Nem - egyszerűen csak átengedte őket saját panaszkodásuk és morgásuk következményeinek.

Istennek hála, Józsué és Káleb belépett az Ígéret Földjére. Zöldellő faként álltak Isten házában haláluk napjáig. Erővel és látással teljes emberek voltak, mert tudták, hogy értékesek Isten számára.

Te is értékes vagy az Úr számára minden problémád és hibád ellenére. Ugyanolyan zöldellő fa lehetsz Isten házában, mint Józsué és Káleb volt. Egyszerűen csak állj rá arra az igéretre, amelyet az Ige mond: "Tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem." (Zsoltárok 18:20). Ez az igaz hit alapja!

eXTReMe Tracker